Szponzolált linkek

Mikro,-kis,-és középvállalkozások meghatározása

Vállalkozásnak tekintünk minden olyan önálló piaci kapcsolatokkal rendelkező gazdálkodó szervezetet, amely tevékenységét profitorientáltan végzi és jövedelemtermelést folytat. A vállalkozások számára kiírt pályázatok túlnyomó többségén mikro-, kis- és középvállalkozások vehetnek részt, így támogatási szempontból lényeges az, hogy mely vállalkozás minősül KKV-nak. Az Európai Unió megfogalmaz bizonyos szabályokat a definícióra vonatkozóan, viszont minden egyes tagállam maga dönti el KKV meghatározására vonatkozó mutatószámokat.

Magyarországon a kis- és középvállalkozások fejlődésének támogatását törvény szabályozza. A törvényt az Országgyűlés azzal a szándékkal alkotta, hogy növelje a kis- és középvállalkozások tőkeerejét, előmozdítsa fejlődésüket, segítse verseny- és foglalkoztatási képességük megőrzését. További cél volt a statisztikai adatgyűjtés uniós módszerekkel történő összehangolása, és az adatok, gazdasági folyamatok összehasonlíthatóságának megteremtése.

A Törvény alapján a vállalkozások megkülönböztetésének egyik legfontosabb mérőszáma a foglalkoztatottak száma. Ez a mutató az átlagos statisztikai létszám alapján határozható meg, de megtalálható az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletében is. A foglalkoztatotti létszám alapján mikrovállalkozásnak minősül a 10 főnél kevesebbet, kisvállalkozásnak az 50 főnél kevesebbet, középvállalkozásnak a 250 főnél kevesebbet foglalkoztató, profitorientált gazdálkodó szervezet. A létszámadatok egy viszonylag egyszerű és könnyen meghatározható irányvonalat adnak a vállalkozás minősítésének meghatározására. Azonban van még néhány tényező, amit figyelembe kell venni a Törvény szerint.

További mutatószámokat a gazdálkodási adatok alapján kell meghatározni, amelyek közül az éves nettó árbevételt vagy a mérlegfőösszeget kell figyelembe venni. A létszámadatokkal együtt kell teljesülnie annak a feltételeknek, hogy mikrovállalkozás esetében az éves nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg (~500 millió Ft) lehet. Ez kisvállalkozás esetében az éves nettó árbevételre vagy a mérlegfőösszegre vonatkozóan legfeljebb 10 millió (~2,5 milliárd Ft) eurónak megfelelő forintösszeget, míg középvállalkozás esetében az éves nettó árbevételre vonatkozóan 50 millió eurónak (12,5 milliárd Ft), a mérlegfőösszegre vonatkozóan pedig 43 millió eurónak (10,75 milliárd Ft) megfelelő forintösszeget jelent. Induló vállalkozás esetében a mutatószámokat éves szintre kell vetítetni.

Kérdésként merülhet fel, hogy mi van abban az esetben, ha az éves nettó árbevétel és a mérlegfőösszeg közül az egyik megfelel egy mérethatárnak, a másik viszont nem. Ebben az esetben elegendő, ha a vállalkozás két pénzügyi mutatója közül az egyik megfelel a törvényi értéknek. Az euróban megadott értékhatárok forintra történő átszámítása a Magyar Nemzeti Bank által megállapított, az adott vállalkozás üzleti évének lezárásakor érvényes deviza középárfolyamon történik. Az újonnan indított vállalkozások esetén a tárgyévet, tehát az alapítás évét megelőző év utolsó napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által megállapított deviza középárfolyamot kell alkalmazni.

Amennyiben sikerült minden adatot begyűjtenünk, akkor még figyelembe kell venni azt, hogy ha a vállalkozás éves szinten túllépi a foglalkoztatotti létszám vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a közép-, kis- vagy mikrovállalkozói minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi az adott határértékeket vagy elmarad azoktól.

A fenti vizsgálódást követően át kell még tekinteni a tulajdonosi struktúrát is. Az adatok számításánál meg kell még nézni, hogy az adott vállalkozásnak van-e 25 %-ot meghaladó tulajdonrésze más vállalkozásban, vagy a vállalkozás 25 %-ot meghaladó tulajdonosai birtokolnak-e más vállalkozásokban tulajdonrészt. Amennyiben a válasz igen akkor a konszolidált éves beszámolót kell figyelembe venni. Ha nem készül konszolidált éves beszámoló akkor a foglalkoztatottsági és pénzügyi adatok számításánál a tulajdoni aránynak megfelelően kell figyelembe venni a tulajdonosok vagy a birtokolt vállalkozások adatait.

A foglalkoztatotti és gazdálkodási adatoktól függetlenül nem minősül KKV-nak egy vállalkozás abban az esetben, az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati joga alapján - külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot.

A fentiekből látható, hogy a vállalkozás minősítésének első látásra egyszerűnek tűnő feladatát a jogi szabályozás kissé megbonyolítja. Egy pályázat elkészítése előtt körültekintően kell elvégezni a minősítést, mert a jogosulatlan igénylés a pályázat elutasítását vonja maga után. Érdekes megjegyezni, hogy a Törvényben megfogalmazott definíció alapján a Magyarországon bejegyzett vállalkozások 96 %-a mikrovállalkozás és 99 %-a KKV.

 

 

MENÜ

Vállalkozásfejlesztés kisvállalkozásoknak
honlap szerkesztés | weblapszerkesztő